image description

Megdöbbentő új részletek a Tisza-csomagról: magánpénztáraknak, bankoknak adnák a nyugdíjasok pénzét

Megint be akarja vezetni a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert a Tisza Párt Magyarországon, ez lesz Magyar Péterék baloldali megszorításának egyik legfőbb eleme, amelyből az Index közölt részleteket. A nyugdíjakat nem garantálná az állam, a járulékok bankok és más pénzintézetek által létrehozott magánpénztárakhoz kerülnének. Az Ellenpont megszerezte a dokumentum egy részletét, amelyben megdöbbentő mondatok szerepelnek. A Felcsuti Péter volt bankár és Surányi György részvételével, Dálnoki Áron irányításával készült "gazdasági konvergencia programból" kiderül, hogy készítőit a nyugdíjasok életszínvonalánál jobban érdekli a pénzpiacok helyzete. Ez nem újdonság, már az előző kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert is erre tekintettel találta ki Bokros Lajos. Dálnokiék a programban többek között azt a chilei magánnyugdíjpénztári rendszert dicsőítik, amely megbukott, mert teljesen elszegényítette az ottani időseket, és emiatt többször is éhséglázadások törtek ki a dél-amerikai országban. Természetesen emögött a terv mögött is Brüsszel áll. Ursula von der Leyenék már többször követelték a kötelező magánnyugdíjpénztárak bevezetését, azért, hogy az állam ne vállaljon felelősséget a nyugdíjasokért. Az így megmaradt pénzt persze Ukrajnának küldenék.

  • írta: dr. Both Hunor, Szalai Szilárd
              vezető szerkesztő

  • 2025. november 28. 17:00

Az Index kedd reggeli cikkében1 beszámolt a Tisza Párt részletes gazdaságpolitikai terveiről, amelyek tipikus baloldali megszorítást jelentenének. Ebből többek közt kiderült az is, hogy a Tisza felrúgná a teljes társadalombiztosítási rendszert: megszűnne a jelenlegi, állami alapú társadalombiztosítási modell, a 18,5 százalékos járulék helyét pedig kötelező magánbefizetések vennék át. 

A baloldali megszorítási tervben megdöbbentő nyíltsággal írnak arról, hogy az államnak nem kell felelősséget vállalnia a nyugdíjasokért, és világossá teszik, hogy a nyugdíjrendszernek piaci alapokon kell nyugodnia. 

"...az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni"

- írják az egyik pontban. 

Az 1997-es Bokros Lajos-féle kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer újbóli bevezetését akarják, melynek "piaci alapokon kell nyugodnia" - írják. 

Hozzáteszik:

"a költségvetés tehermentesítése érdekében az állami szerepvállalást fokozatosan csökkenteni kell"

Egészen elképesztő, hogy több ponton is dicsérik a chilei rendszert. Erről azt kell tudni, hogy a legkegyetlenebb nyugdíjrendszert vezették be a dél-amerikai országban az 1980-as évek elején, az állam semmilyen felelősséget nem vállalt a nyugdíjakért. Mindenki a saját maga által befizetett összeget kapta vissza - ez azonban az évtizedek alatt elértéktelenedett, egyrészt az infláció, másrészt a magánnyugdíjpénztárak nyerészkedése miatt. Amikor 2005 körül tömegével kezdtek nyugdíjba menni az első generációk, sok nyugdíjas éhezni kezdett, mert semmire nem volt elég a nyugdíja. Az országban többször is éhséglázadások törtek ki. Végül az új chilei kormányok kénytelenek voltak kiegészíteni a nyugdíjakat, a rendszer megbukott. 

Erről Dálnokiék terve egszen megdöbbentő módon azt írja: "a chilei modellből érdemes átvenni az egyéni tőkefedezeti logikát, ami erősíti a tulajdonérzetet és a pénzügyi piacokat" Vagyis a Tisza Párt tervezetének készítői a nyugdíjak helyett a pénzügyi piacokért aggódnak.

A nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy egy úgynevezett "szolidaritási nyugdíjjárulék bevezetését is kilátásba helyezte a tervezet, amelyet mind a munka-, mind a tőkejövedelmekből vonnának. Előbbi esetében a járulék mértéke 2,5 százalékot, utóbbi esetben a hozam 3-5-8 százalékát kellene többletteherként befizetni.

Volt már kötelező magánnyugdíjpénztár Magyarországon

A kötelező magánnyugdíj intézményét a Horn-kormány idején három törvénnyel hozták létre. A tervezetet a Bokros Lajos vezette pénzügyminisztérium dolgozta ki, a törvény elfogadásakor már Medgyessy Péter volt a pénzügyminiszter. 1998-tól kezdődően ennek értelmében a munkavállalók nyugdíjjárulékának 6 százaléka – később már 8 százaléka - magánpénztárba, 18 százaléka az állami pillérbe ment tovább.

Már 2001-ben jelenkeztek az első problémák, hiszen a vártnál alacsonyabb mértékű lett a vagyongyarapodás, aminek két oka is volt: Az egyik a tőzsde - vagyis a Tisza-csomag által ajnározott pénzpiacok - tartós visszaesése, a másik pedig a költségek jelentős megemelkedése.

Viszont a magánnyugdíjpénztári befizetések miatt, az állami költségvetésből kieső összeg 1998-ban 20,1 milliárd forintra (az akkori GDP 0,2%-a) rúgott. Ezért kivezették a pályakezdők kötelező belépését, azonban a baloldali kormányok ezt újra kötelezővé tették 2003-tól.

2009-re már 3 millió ember, a dolgozók több mint 70%-a csatlakozott a rendszerhez, a pénztári vagyon folyamatosan nőtt: 2009-re meghaladta az 1000 milliárd forintot, azonban ennek következtében a költségvetésből kieső összeg 2009-re elérte a 354,1 milliárd forintos éves hiányt, ami már a GDP 1,4%-a volt.2

Ez pedig a bevezetésekor tervezett maximumnak szánt 1%-os GDP hiányt jelentősen túlszárnyalta, ráadásul a jövő sem kecsegtetett kedvezőbb trendekkel, így a magánnyugdíjpénztárak rendszerében újabb, jelentősebb változtatásokra volt szükség.

És hogy kik voltak a fő nyertesei a magánnyugdíjaknak? A Magyar Nemzet korabeli cikke összefoglalta. De röviden: az MSZP-SZDSZ-kormányhoz közeli emberek. 3

Ezért 2010 utána a kormányzat úgy döntött, hogy leépíti a kötelező magánnyugdíj intézményét.

Azt is érdemes itt megemlíteni, hogy 2008-ban volt egy szociális népszavazás Magyarországon, amelyen ugyan nem a magánnyugdíjpénztárakról, viszont hasonló plusz befizetendő sarcokról: a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról határoztak a magyar emberek.

 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson a voksolók 82 százaléka elutasította az intézkedéseket.4

 A Tisza durván belenyúlna a nyugdíjrendszerbe

A Tisza Párt és a régi-új szakértői nagyon durván belenyúlnának a nyugdíjrendszerbe, erre nem csak a "gazdasági konvergencia programból" lehet következtetni, de  utaltak rá már azok a jelek is, amelyek a tanácsadóik nyilatkozataiból kivehetők voltak.

  • Simonovits András 10-20 százalékos nyugdíjadó bevezetéséről értekezett és azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer most túl bőkezű.5 
  • Petschnig Mária Zita a 13 havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba, Surányi György pedig elmondta, hogy nincs semmilyen alapja a 13 havi nyugdíjnak.6 
  • Ebből értelemszerűen következik, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetését sem támogatják a a Tisza Párt szakértői.
  • Simonovits András a Nők40 kedvezményes nyugdíjat is kritizálta, elmondta, hogy azt elmebetegségnek tartja, amit azonnal meg kell szüntetni.7

Emellett érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a Tisza-csomag részeként másfél-kétszer annyi adót kell a tervek szerint fizetniük a nyugdíj mellett dolgozó időseknek, mint amennyit eddig fizettek. Vagyis, akik úgy döntenek, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj mellett is munkát vállalnak, nagyon rosszul járnának a Tisza-adóval.

Hiszen mivel a nyugdíjasok bruttó és nettó keresete közötti különbözetet kizárólag az SZJA mértéke határozza meg, így az ő esetükben az adóteher növekménye 46 százalék lenne a Tisza adótanácsadói által javasolt 22 százalékos szja-kulcs esetén, illetve 120 százalékos többletterhet kellene fizetniük a 33 százalékos adókulcs esetén. Ez azt jelenti, hogy arányaiban másfélszer, vagy akár több, mint kétszer annyi adót kellene fizetniük a nyugdíjasoknak keresetük után.

Az Európai Bizottság is erőltetné a kötelező magánnyugdíj bevezetését

Szinte egyidejűleg a Tisza-csomag kiszivárgásával került nyilvánosságra az Európai Bizottság legújabb terve, amelynek a lényege, hogy a jelenlegi felosztó-kirovó, társadalombiztos alapú nyugdíjrendszer mellett belekényszerítené a tagállamokat egy kötelező magánnyugpénztári csomagba.

A javaslat lényege, hogy a munkavállalók jövedelmének egy része levonásra és a magánnyugdíjpénztár "zsebbe" kerülne.

A javaslatot "kiegészítő nyugdíjnak" nevezik, amelynek a célja, hogy "segítse a polgárokat a megfelelő nyugdíjjövedelmet biztosítani".8A nyugat-európai demográfiai helyzet ugyanis általában annyira aggasztó, hogy a dolgozó generációk már nehezen tudják eltartani az időseket. (Kérdésként felmerül az emberben: Nem ezzel az ígérettel fogadták be migránsok millióit, hogy majd stabilizálják a helyzetet?)

A jelenlegi javaslat magában foglalja az automatikus belépést, azaz a munkavállalók automatikus bevonását a kiegészítő nyugdíjrendszerekbe. És bár ugye ez azt jelenti, hogy külön kérésre ki is lehet lépni a rendszerből, de nyilván plusz adminisztrációval járna, míg a beléptetés automatikusan történik. 

A javaslat aztán előjön egy brüsszeli hátsó szándékkal is, hiszen - mint az kiderült a részletes leírásból -  az Európai Unió saját termékének minősülő páneurópai személyes nyugdíjterméket (PEPP) tennék a tagállamok beléptetésével vonzóbbá, elérhetőbbé és költséghatékonyabbá.9

A PEPP egy EU-szabványos önkéntes, nem állami nyugdíj-megtakarítási forma, amelyet az Európai Unió hozott létre azért, hogy: egységes, hordozható nyugdíjterméket biztosítson minden uniós polgárnak.

További feltétel, hogy a fenti EU-s befektetési terméket csak az a biztosító és nyugdíjszolgáltató adhat az Európai Unióban, akinek erre a szervezet engedélyt ad.

Vagyis az Európai Unió igyekszik a saját magánnyugdíj termékének értékesítésére rávezetni az uniós polgárokat és azt is ő mondja meg majd, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek biztosíthatják azt a tagállamokban.

Ajánlásnak indult, kötelező lett belőle

A fenti kezdeményezés számos rizikót hordoz magában a magyar nyugdíjrendszert illetően is.

A Bizottság jelenlegi ajánlása ugyanis szépen beleillik a 2028-2034 költségvetési időszakra előirányzott a "National and Regional Partnership Plans" (NRPP) programba.

Brüsszel terve ugyanis, hogy a kohéziós pénzekért cserébe a "Bizottsággal közösen kell kidolgozni a feltételeket" a tagállamoknak. Vagyis az az ország amelyik nem felel meg ezeknek a többletfeltételeknek az nem kap uniós támogatást."

Ez pedig két ponton is problémás.

1. Egyrészt a nyugdíjrendszer alakítása nem tartozik az Európai Unió számára átengedett hatáskörök, sőt a megosztott hatáskörök közé sem. Ezzel mégis durván beavatkozna az országok nyugdíjrendszerébe, amihez semmilyen felhatalmazása nincs az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében.

2. Másrészt felsejlik egy olyan uniós szintű magánnyugdíj-üzlet lehetősége, amelyet vélhetően a Brüsszelnek megfelelő szereplők uralnának és ez eszünkbe juttatja az erősen gyanús Pfizer-ügyet.

Az Európai Bizottság és a Tisza mostani javaslata ugyanúgy a magánnyugdíj rendszer visszavezetése irányába megy, plusz terhet róna a munkavállalókra és erőszakosan belenyúlna a magyar nyugdíjrendszerbe is.

Jól látható tehát, hogy a Tisza Párt baloldali megszorításokat akar végrehajtani, amelynek lényege: csökkenteni kell a nyugdíjakat, és emelni a nyugdíjasok terheit. Ehhez ugyanazokat a baloldali szakpolitikusokat alkalmazza, akik a baloldali kormányok alatt egyszer már közreműködtek a nyugdíjasok megszorításában, és akik most ismét az emberek megsarcolásában látják a nyugdíjrendszer jövőjét.


  1. 1https://index.hu/gazdasag/2025/11/25/tisza-part-magyar-peter-ellenzek-baloldal-gazdasagpolitika-gazdasagi-osszefoglalo-makrogazdasag/
  2. 2https://nyugdijmaskeppen.hu/magannyugdijpenztar-manyup/
  3. 3https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/11/nyugdijpenztarak-szocialista-koldokzsinoron
  4. 4https://static.valasztas.hu/nepszav08/hu/08/8_0.html
  5. 5https://ellenpont.hu/a-tisza-tanacsado-simonovits-szerint-tul-sok-nyugdijat-kapnak-meg-kene-adoztatni
  6. 6https://ellenpont.hu/a-tisza-tanacsadoja-suranyi-gyorgy-szerint-nincs-alapja-a-13-havi-nyugdijnak
  7. 7https://ellenpont.hu/a-nok40-elmebetegseg-azonnal-meg-kell-szuntetni-a-tiszas-szakerto-szerint
  8. 8https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_25_2738
  9. 9https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2019/1238/oj?utm_source=chatgpt.com