Ellenpont

Valósággal sokkolta a közvéleményt a Tisza Indexen kiszivárgott gazdaságpolitikai megszorítócsomagja, amelyet Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Surányi György és Felcsuti Péter részvételvel dolgoztak ki. Az Index¹ két cikkben számolt be a baloldali program részleteiről. Időközben az Ellenpont is információkhoz jutott, ezért úgy gondoltuk, hogy összegezzük az eddig megismert részleteket. ²

Magyar Péter tagadja a dokumentum hitelességét,³ és perrel fenyegetőzik.

Azonban az Ellenpont számos cikkben számolt be arról, hogy a Tisza Párt szakértői a mostani javaslatcsomaggal számos egybevágó álláspontot megfogalmaztak a hagyományos és a közösségi médiában.⁴

Dálnoki Áron a többkulcsos adót éltette,
Bod Péter Ákos a társasági adó megemléséről értekezett,
Petschnig Mária Zita a 13 havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba,
Simonovits András nyugdíjadó bevezetéséről, és a nők40 azonnali kivezetéséről beszélt
Túri Péter a magánegészségügyet éltette,
Kincses Gyula pedig a vizitdíj visszavezetéséről értekezett. És a sort bőven lehetne folytatni.

A fenti személyek magukat szinte mind a Tisza tanácsadójának mondták, vagy közösséget vállaltak valamilyen formában a Tiszával. Ezért is érthetetlen Magyar Péter vad tiltakozása. A háttérben persze az a titkolózás húzódik meg, amiről Tarr Zoltán beszélt: előbb választást kell nyerni, aztán mindent lehet. Hogy utána mit terveznek? Erről szólhat ez a dokumentum.

Mi van a terv mögött?

A brutális baloldali megszorítás mögötti ideológiai alapot tökéletesen leleplezi a nyugdíjrendszer megváltoztatásának indoklása. Az állami nyugdíj megszüntetését és a kötelező magánnyugdíjpénztárak bevezetését ugyanis több helyen leplezetlenül két érvvel indokolják: egyrészt, hogy az államnak minél kevesebbet kelljen költenie, másrészt, hogy a tőke- és pénzpiacoknak jobb legyen.

Mindjárt a dokumentum elején leszögezik:

az új rendszerben "az állam szerepe szabályozói és felügyeleti: nyugdíjszolgáltatást közvetlenül nem nyújt az új belépőknek".

Vagyis a nyugdíjasok nem számíthatnának az államra, ha a Tisza Párt kerülne hatalomra, kiszolgáltatná őket a magánpiacoknak. Mindezt úgy, hogy a magánnyugdíjpénztárak mellett valójában az állam is szedne nyugdíjjárulékot, ami a jövedelem 2,5 százaléka lenne. Ezt arra hivatkozással szednék be, hogy ebből a szabályozói és felügyeleti költségeket, illetve egyfajta minimumnyugdíjat biztosítanának.

Vagyis az államnál ott maradna egy jelentős összeg, miközben érdemi szolgáltatást nem nyújtana érte - nem nehéz arra gondolni, hogy a felszabaduló pénzt is Ukrajnára költenék, Brüsszel utasítására.

Másrészt a dokumentum azt is kimondja:

"A nyugdíjreform egyik legjelentősebb gazdasági hatása a pénzügyi piacok erősödése" Nem sokkal később a tőkepiac várható erősítését ünneplik: "a magánnyugdíjalapok vagyonfelhalmozása 20-30 éven belül a GDP jelentős hányadát eléri, ami növeli a hazai tőkepiaci likviditást és a gazdasági növekedési potenciált" Ezen konkrétan azt értik, hogy a magánnyugdíjalapok vagyona fokozatosan nő, eléri a GDP 40-50 százalékát, ez pedig "a hazai tőkepiac számára stabil és kiszámítható forrásokat biztosít, amelyek hozzájárulhatnak az állampapírpiac, részvénypiac és a vállalati kötvénypiac fejlődéséhez"

Vagyis kiderült: a Tisza Párt számára a nyugdíjasoknál sokkal fontosabb az, hogy a bankok és más tőkepiaci szereplők gazdagodjanak.

Brutális nyugdíjcsökkentést tervez a Tisza Párt

Az egészségügyi ellátás mellett a nyugdíjpolitika terén is alapos megszorításokat irányoz elő a tervezet. A bemutatott anyag szerint a Tisza felszámolná a jelenlegi állami társadalombiztosítási rendszert, és helyére kötelező magánbefizetéseken alapuló modellt vezetne be.⁵

A nyugdíjrendszer jövőjéről szóló fejezetek nyíltan kimondják, hogy az államnak hosszú távon csökkentenie kell felelősségvállalását, a fenntarthatóságot pedig egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni. A tervek újraélesztenék az 1997-es Bokros-féle magánnyugdíjpénztári modellt, amelyek semmilyen hasznot nem hoztak a nyugdíjasoknak, ellenben növelte a kitettségüket a biztosítók felé, és az inflációs sokkokkal szemben is védtelenül hagyta a belépőket.⁶

Egyúttal költségvetésileg is katasztrofális eredményekkel járt: az állami költségvetésből kieső összeg 1998-ban 20,1 milliárd forintra (az akkori GDP 0,2%-a) rúgott. Ezért kivezették a pályakezdők kötelező belépését, azonban a baloldali kormányok ezt újra kötelezővé tették 2003-tól. 2009-re már 3 millió ember, a dolgozók több mint 70%-a csatlakozott a rendszerhez, a pénztári vagyon folyamatosan nőtt: 2009-re meghaladta az 1000 milliárd forintot, azonban ennek következtében a költségvetésből kieső összeg 2009-re elérte a 354,1 milliárd forintos éves hiányt, ami már a GDP 1,4%-a volt.

A Bokros-féle nyugdíjreform feltámasztásánál is megdöbbentőbb, hogy a Tisza Párttól kiszivárgott dokumentum több ponton dicséri a chilei nyugdíjrendszert, amely az 1980-as években teljesen kivonta az államot az idősek ellátásából, ami később tömeges elszegényedéshez és éhséglázadásokhoz vezetett. A Tisza tervezetéből mégis azt idézik, hogy "érdemes átvenni az egyéni tőkefedezeti logikát", amivel a Tisza teljesen kiszolgáltatná a nyugdíjasokat a biztosítóknak.

A tervezet szerint azonban nemcsak a jövőben belépők állami védelme szűnne meg, a már nyugellátásban részesülőket, és a most nyugdíjba készülőket is negatívan érintené a Tisza programja. Megszűnne például a nők korkedvezményes nyugdíjprogramja, a Nők40, amelyet a Tisza-közeli tanácsadó, Simonovits András elmebetegségnek nevezett, és a friss belépők egy 10-20 százalékos nyugdíjadóra is számíthatnak.⁷

De megszűnne a 13. és 14. havi nyugdíj intézménye is, amelyet a tiszás tanácsadók az elmúlt hetekben nyíltan kritizáltak: Petschnig Mária Zita a 13 havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba, Surányi György pedig elmondta, hogy nincs semmilyen alapja a 13 havi nyugdíjnak. És így értelemszerűen a 14. havi nyugdíj is kivezetésre kerülne.⁸

Miközben tehát az állami nyugdíjkiadásokat csökkentené a Tisza tervezete, az adókat és járulékokat megemelné. A tervekben ugyanis egy szolidaritási nyugdíjjárulék is szerepel: a munkajövedelmek után 2,5 százalékot, a tőkejövedelmek hozamából a hozam mértékétől függően 3-5-8 százalékot kellene az eddigi adóterhek felett megfizetni.

A tervezet megdöbbentő része, hogy az özvegyi nyugdíjakat is megadóztatnák, 20 százalékos kulccsal.

Brutális adóemelés és plusz járulékok

A Tisza több szakértője is beszámolt arról, hogy a jelenlegi egykulcsos 15 százalékos jövedelemadóval nem ért egyet, és vissza kellene térni a 2010 előtti progresszív jövedelemadó rendszerére.

A kormányváltást megelőzően ugyanis kétkulcsos volt az SZJA: egyrészt volt egy 18%-os első kulcs, és 1,9 milió forint feletti jövedelemre volt egy 36 százalékos második kulcs is. A rendszer emellett a szuperbruttósítással és szolidaritási adóval teljesen visszafogta a gazdaságot és a munkakedvet a szakértők szerint.

A Tisza Indexen kiszivárgott csomagja ezekre a 2010 előtti hagyományokra épít. A tervek egy háromkulcsos adórendszerről tanúskodnak.

0-5000.000,-Ft közötti éves jövedelemnél - 15 %
5.000.001-15.000.000 - 750.000 + sáv 22 %-a
15.000.001 felett - 2.950.000,-Ft+ a sáv feletti rész 33 százaléka.

De a családtámogatásokat is megvágná a Tisza: a családi adókedvezményt 30-50 százalékkal csökkentenék, a gyedet teljesen eltörölnék. Mindkét lépést élőben tesztelték már a társadalmon a baloldali kormányok: a családi adókedvezményt a Gyurcsány–Bajnai-rezsim alatt törölték el, a gyedet pedig a Bokros-csomag keretei között szüntették meg.⁹

Veszélyben vannak a vállalkozások is

A Tisza-csomag a kiszivárgott tervek szerint a vállalkozások jelenlegi 9 százalékos fix kulcsos adója helyett sávos adózás jönne. (2010 előtt 16 százalékos adó volt, ami kiegészült egy 4 százalékos szolidaritási adóval is.)

A tiszás tervek most az alábbi sávokat hoznák létre:

A mikrovállalkozások 9 százalékos,
A kisvállalkozások 13 százalékos,
A közepes vállalkozások 18 százalékos,
A nagyvállalatok 21,5 százalékos,
A multinacionális vállalatok pedig 25 százalékos adót kapnának a nyakukba.

A fejlesztési adókedvezmény leírhatóságát is vállalatmérettől és és létszámnövekedéstől tennék függővé, vagyis ezzel is rontanák Magyarország versenyképességét, és a befektetési hajlandóságot.

Bod Péter Ákos hozzányúlna a társasági adóhoz

A kreativitásban nincs hiány az új járulékok tekintetében sem. A munkáltatói terheket a mostani, egyedüli SZOCHO helyett több új járulékkal váltanák ki, mint például

az egészségügyi (5 százalék),
nyugdíj-szolidaritási (2,5 százalék)
és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).
A tervezet javaslatot tesz egy 1 százalékos bérgarancia-járulékra is német, osztrák és francia mintára. Itt is jártunk már 2010 előtt: a baloldali MSZP–SZDSZ-kormányok alatt a "progresszív"-nek csúfolt, de az extramagas szja-val, különadóval is agyonadóztatott bruttóbérekre még többféle, összesen 33,5 százalékos munkáltatói járulékterhek rakódtak a jelenlegi 13 százalékkal szemben.¹⁰

Visszaköszön a Bajnai-korszak: itt van újra a vagyonadó

A kiszivárgott tervek értelmében minden 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, 800 ezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki. Mindez nem önbevallás alapján történne, a vagyonfelmérés az adóhatóság feladata lenne – ez számtalan további kérdést felvet.

A dosszié szerint a luxuscikkek esetében kötelező lenne feltüntetni az adóazonosítót, eltitkolt vagyon esetében pedig 400 százalékos mulasztási bírság sújtaná a renitenseket.

A Tisza Párt korábban még 5 milliárdos vagyonról beszélt, ezt az értékhatárt csökkentették előbb 1 milliárdra, a mostani tervezet tanúsága szerint pedig 500 millió forintra.¹¹

A koncepcióval szintén találkoztunk már 2010 előtt. A vagyonadót az akkori törvény értelmében a 30 millió forint fölötti ingatlanokra, vízi és légi járművekre, valamint nagy teljesítményű személygépkocsik után vetették (volna) ki. "Idő hiányában" a törvényt végül nem sikerült bevezetni.Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök jótanácsként azt is hozzátette a tervezett ingatlanadóval kapcsolatban, hogy "azt az ingatlant adott esetben el lehet adni, lehet kisebbe menni"¹²

Rémisztő különadók és egyéb sarcok

"Büntetőáfa" bevezetése: az általános forgalmi adót 32 százalékra emelnék önkényesen kijelölt kategóriákban. "Büntetőáfa" sújtaná az 1600 köbcenti fölötti autókat – beleértve az alkatrész- és szervizelési költségeket. A dohánytermékek és az alkohol is ebbe a kategóriába esne – utóbbiakra célzott különadók is rakódnának. Az általános kulcs 25 százalék lenne. Bizonyos élelmiszereket és a vendéglátást 18 százalék, az egészségesnek minősített élelmiszereket, közműszolgáltatásokat és a tűzifát 5 százalék sújtana. Áfamentes lenne a gyógyszer, iskolaszerek, idősek számára alapvető termékek, bébiétel, pelenka, babaápolási termékek.
Büntetik a sikert, akár 40 százalékos nyereségadóval: kisebb hangsúlyt kapott, de a dosszié alapján súlyos adóemelés érné a bérleti díjakon, ingatlaneladásokon, osztalékokon, részvényeken és az állampapírokon realizált nyereséget is. 20, 30, illetve 40 százalékra nőnének az elkülönülten adózó jövedelmekre alkalmazott, progresszív adókulcsok.

Megszüntetnék az első házasok kedvezményét;

Kivezetnék a személyi kedvezményt is, ami a cukorbetegek, laktózérzékenyek, súlyos fogyatékkal élők számára biztosított jelenleg;

Az egyházak finanszírozását is drasztikusan csökkentenék, azt kizárólag a hívek hozzájárulásaiból oldanák meg.

A baloldal ismét megpróbálja: fizetőssé tennék az egészségügyet

A kiszivárgott Tisza-csomag¹³ alapján Magyar Péterék radikális átalakításra készülnek: a társadalmi szolidaritás teljes felszámolását és az állami egészségügy privatizációját valósítanák meg, amellyel visszahoznák a baloldal 2000-es évekbeli megszorítási politikáját.

A több száz oldalas dokumentumból az Index által ismertetett részletek alapján a párt felszámolná a jelenlegi társadalombiztosítási rendszert, helyét pedig teljes egészében magánbiztosítók vennék át.

Ez röviden annyit jelentene, hogy megszűnne az ingyenes egészségügyi ellátás: sem háziorvoshoz, sem szakrendelésre, sem komolyabb műtétre nem lehetne bejutni ingyenesen¹⁴ . A minimális csomagok ugyan nagyjából a mostani terhelést fedeznék, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár 30-35 százalékot is fizetniük kellene a dolgozóknak.¹⁵

A modell Európában egyedülállóan megszorító jellegű lenne, annak működését csak az Egyesült Államok rossz hírű magánbiztosítói rendszeréhez lenne mérhető, ahol

milliók maradnak ellátás nélkül,
milliók élnek társadalombiztosítás nélkül, mivel jövedelmük túl alacsony a magánbiztosítási támogatásokhoz, de túl magas az állami Medicaidhez,
sokan óriási összegeket fizetnek még biztosítás mellett is,
és nem ritka, hogy az eladósodástól való félelem miatt késik vagy elmarad az orvosi ellátás. ¹⁶

A fizetős egészségügy bevezetésével értelemszerűen az idősek, a krónikus betegek és az alacsonyabb jövedelműek járnának a legrosszabbul, miközben a magánegészségügyben érdekelt üzleti körök óriási profitot termelhetnének. Ilyen pedig akad szép számmal Magyar Péter környezetében.

Kóka János, Túri Péter, Kincses Gyula mind a fizetős egészségügy mellett érveltek az elmúlt hónapokban.

Kincses Gyula, volt MOK-elnök szerint "venni egy nagy levegőt és azt kell mondani, hogy egyrészt bizonyos feltételekkel a TB-pénz is hadd menjen jobban a magánellátásba de azt csak úgy lehet technikailag vagy korrektül megoldani számszakilag és etikailag mindenben hogyha ott engedünk co-payment - direkt kerülöm a vízitdíj kifejezést mert ugye az Magyarország plusz hozzájárulás".

Kóka János ennél is konkrétabban fogalmazott, szerinte "vagy nem csinálunk egy olyan magánegészségügyi szolgáltatói vagy magán biztosítói szolgáltatói rendszert, mint amilyen például Hollandiában van, vagy mint, amit 2006-ban az a kormány, aminek én is tagja voltam szeretett volna bevezetni, de elbukott benne."

Kóka János még pénzügyminiszterként. 20 éve dédelgeti a fizetős egészségügy tervét, most Magyar Péter valósíthatja meg neki.

Túri Péter, aki Magyar Péter közvetlen stábjában dolgozik pedig úgy nyilatkozott: "Egy olyan rendszer bevezetése, ami elfogadja azt a tényt, hogy az egészségügy igenis működhet akár üzleti alapon is, ami öngondoskodásra nevel, ami mindenki számára egyforma módon elérhető, kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető, számlázható és végül, de nem utolsó sorban alkalmas lehet akár a paraszolvencia fokozatos kiszorítására is. Úgy hívják: co-payment.

"A demagóg "mert ez nekünk jár!" eszmével leszámolni képes, bár kezdetben kétségtelenül szavazatvesztő rendszer alakulhatna ki"-vélekedett Magyar Péter egészségpolitikusa

Utóbbi két szakértő, Túri és Kóka személyesen is érdekeltek a magánellátások helyzetbe hozása kapcsán: előbbi a TrustAir Aviation, légimentős vállakozásban profitorientált módon dologozik, utóbbi pedig alapítója és társtulajdonosa a Doktor24 Medicina Zrt-nek.¹⁷

Tiszás kreativitás: Kutya- és macskaadó

Bár a többi javaslathoz képest elhanyagolható tételnek tűnik, ez a pont kavarta a közbeszédben a legnagyobb vihart.

A dosszié alapján bevezetnék a kutya- és macskaadót, ami évi 18 ezer forintot jelentene háziállatonként. A kisállat-termékeknél – mint az eledel vagy alom – az áfán felül további 4 százalékos büntetőadóra is javaslatot tesz a tervezet.

A dokumentum szigorú szankciókat is kilátásba helyezett: a bejelentés elmulasztása esetén 200 ezer és 1 millió forint közötti bírságra számíthat az állatorvos és a tenyésztő, a tulajdonos pedig 100 és 500 ezer forint közöttire.

Így veszik el a pénzt Magyar Péterék az emberektől - minden, amit a Tisza-csomagról tudni kell